A headshopokban és bevásárlóközpontokban kapható minden, amire egy „utazáshoz” szükség van. Nem tiltja a törvény a drog árusítását? De tiltja, viszont a probléma máshol keresendő. A kérdés manapság az, hogy mi számít jogilag drognak. Ezen kereskedők mindent szabályosan árulnak, náluk minden anyag legális. A probléma az, hogy minden lehet egyszerre veszélyes és hasznos, attól függően, hogy mire használják. Alapos kutatással, akár laboratóriumi de otthoni körülmények között megtalálhatóak azok a növények, amelyek pszichedelikus alkaloidákat tartalmaznak. Ezek megfelelő alkotóelemeinek kiszűrése, sűrítése ill. tisztítása, kiemelése során kapott új anyag még esetenként természetes, de hatékonyabban tartalmazza a „boruláshoz” szükséges összetevőket. Mivel természetes anyag nehezen lehet jogilag megtámadni a bármilyen jellegű fogyasztását. Jelenleg elég sok ilyen anyag fellelhető akár hazai termesztésből. Pl. látnokzsálya, afrikai oroszlánfarok. Ezek áztatása, teázása, elszívása stb. mind legális, ráadásul gondosan el vannak látva ezen árucikkek az „emberi fogyasztásra alkalmatlan” felirattal. A probléma az, amikor emberi fogyasztásra használják ezeket. A természetes szerek használatánál életben van egy hamis információ miszerint, ezt nem lehet túladagolni, nem veszélyes, nem tesz függővé, és nem lehet kórházba kerülni tőle. Ez így egyenként és együtt sem igaz. A természetes anyagok használói elvétve kerülnek ugyan kórházba, de már elég rossz testi és pszichés állapotban. Az ő kezelésük már a szer legalitása miatt is másfajta terápiát igényel. Tíz éve még, ha valaki használt valamilyen drogot, annak „rendes” neve és összetétele volt. Ma már ez nincs így. A drogok összetétele nagyon gyorsan hónapok alatt változik. Az elnevezésük, pedig egyre kevésbé hasonlít a drognevekre, (Kati, Gina, Piko, Zsuzsi stb.) vagyis kémiára, veszélyre. A gond az, hogy ezek a szerek egy ideig, miután valaki kikísérletezte, tesztelte és forgalomba hozta, divatban vannak és velük együtt divatban van a pillanatnyi élvezet, a rosszullét és sajnos a halál is.

• Mefedron: Stimuláns, az amfetaminhoz hasonló intenzív hatása van. Por alakban kapható, jelenleg legális szernek minősül, veszélyes.

• BZP: Stimuláns az amfetaminnal hasonló hatású. Tabletta formában fordulelő. Illegális és veszélyes.

• Gina: Az ismert randidrog. Pszichoaktív szer, kis mennyiségben eufórikus tudatállapotot, túladagolva eszméletvesztést okoz. Jelenleg legális, pedig veszélyes.

• Nexus: Pszichedelikum. Kis mennyiségben afrodiziákumként, nagy mennyiségben hallucinációkat okoz. Illegális, veszélyes.

• Oripavin: A mák egyik alkaloidja. A heroin egyik alternatívájaként használják. Illegális és nagyon veszélyes.

• Spice: Fő összetevője a THC. Hasonló hatása van, mint a cannabisnak. Illegális szer és veszélyes.

• MDPV: Stimuláns. A metamfetaminhoz hasonló hatásokkal. Jelenleg legális szer, pedig nagyon veszélyes.

• Dove: Hatása hasonló az ecstasyhoz. Tabletta formában kapható. Legális szer, veszélyes.

Egy dél-koreai házaspár nem táplálta megfelelően és így halálra éheztette három hónapos gyermekét, miközben minden idejüket egy internetkávézóban töltötték, ahol ráadásul egy virtuális gyereket is neveltek az interneten.

Mintha önigazolásra várna sok szülő, amikor megkeres telefonon

vagy e-mailen! Ugye, nem tudunk mit tenni?

"Gyermekem füvezik de azt mondja, hogy ez nem baj, sőt jót tesz a gondolkodásának. Amúgy is mindenki füvezik! -Meg hát az olyan mint a cigi. Kicsit lazul az ember, ennyi az egész. Ettől nem lesz semmi bajom, nem ártok vele senkinek. Ez nem is drog, csak fű!"

Az Ön gyermeke mondott már hasonlókat? ...és Ön ezt még "beveszi"?

Ez csak DUMA, süket szöveg de most lássunk néhány tényt!

• A szenvedélybetegek tipikus reakciói: -tagadás, -bagatelizálás, -önámítás.
• A betegség része a kontrollvesztő magatartás!
• A marihuána káros az egészségre!
• A marihuána függőséget okoz!
• Gyakran belépődrogként szolgál, tehát általa megnyílik a drogok világa.
• Épp oly nehéz leszokni róla, mint minden más szerről.
• Lappangó pszichiátriai betegséget, skizofréniát idézhet elő.

És most jöjjön egy szubjektív vélemény: "A drogok tekintetében nincs "kemény" halál és "könnyű" halál. A halál az halál, a kábítószer az kábítószer." (Pasteur Claudel, Nizza)

Munkámból adódóan, két évente legalább egyszer állok olyan tizen, -huszonévesek koporsójánál, akik hasonlóképpen gondolták! Akik szülei tehetetlennek érezték magukat a gyermekükkel szemben. Iszonyú látni azt a helyzetet, ahonnan már visszafordíthatatlanok a dolgok. Akkor már nincs mit tenni. Jön a lelkiismeretfurdalás, a depresszió és az önvád! Sok mindent meg lehet tenni. Rengeteg módszer létezik arra, hogy hogyan lehet egy fiatalt a jó irányba motiválni, hogyan lehet hatni rá. Mégis, mintha a szülő keresne önigazolást arra, hogy miért nem lehet semmit sem tenni gyermekével!

Csak azon gondolkozzon el egy pillanatra, hogy ha elveszítené a gyermekét a drogok miatt, akkor is így gondolkodna ahogy azt most teszi?

"...majd elmúlik magától", "...majd kinövi", "...a dolgok majd maguktól rendbejönnek" 

Önigazolás, önigazolás, önigazolás!!!

Azt javaslom, tegyen végre valamit, ha nem akarja egy koporsóban látni gyermekét!

Nem kell, hogy a dolgok megtörténjenek velünk, és nagy valószínűséggel nem oldódnak meg maguktól a nehéz helyzetek. Tehetünk, sőt kötelességünk tenni érte!!!

A minap láttam az egyik Német csatornán egy kamaszokkal foglalkozó műsort és benne egy igen hatékony és szórakoztató terápiás kezelést.

Egy 16 éves fiú és egy 17 éves lány volt a főszereplő, akik nehezen kezelhető, nagyvárosi kamaszok, alkohol, drog és magatartásbeli problémákkal!

Ezt a két kamaszt, elvitték az Oroszországi Szibériába, ahol egy falusi háznál kellett dolgozniuk ill. inkább csak életben maradniuk. Közben egy terapeuta és a stáb szervezte és követte a mindennapjaikat. A tanyán a helybéli gazdától megtanulták az állatok ellátását, a lékhorgászatot a hidegben és azt, hogy azt fogják enni aznap, amit kifognak maguknak. A negyedik naptól megtanultak illemhelyet pucolni és rájöttek arra is, hogy a mezőgazdasági gép is elakad a derékig érő sárban, ahol ők is nyakig sárosak lettek.

A terápia 24 napig tartott. Ez alatt az idő alatt, rádöbbentek, hogy nem minden a Mc'Donalds, hogy van élet a városon kívül is, hogy vannak jó tulajdonságaik és erőforrásaik, amiket tudnak mozgósítani. A "valóság showban" szereplő két kamasz átértékelte az eddigi életét és azt, hogy a szüleiket mennyire elszomorították. A 24 nap alatt, szinte minden nap, személyes beszélgetéseken keresztül formálták, ill. beszéltették őket. A természet közelsége, zordsága, a terapeuták személyes gondoskodása pozitív hatással volt rájuk. 

Tény, hogy a változás elindult a fiatalokban. Amikor hazatértek, talán soha nem örültek ennyire a szüleiknek, mint akkor.

Ez annyira megtetszett nekem, hogy arra gondoltam, összeállítok egy hasonló, rövidebb távú programot egy alföldi tanyán.

A napokban készítettem egy felmérést ahol az volt a kérdés, hogy hogyan, milyen módszerekkel neveljük kamasz gyermekeinket? Érdekes válaszok érkeztek...

Az tény, hogy a kamaszokkal nagyon nehéz. De vajon, mi lehet a megoldás? A kamaszok nem hallgatnak senkire! Vagy mégis? A kamaszoknak keretek kellenek és szigor, vagy épp ellenkezőleg engedni kell őket, hogy maguktól jöjjenek rá a határaikra! Kié a felelősség? Úgy is azt csinál, amit akar...

Ön szerint melyik nevelési módszer a jó?