A minap láttam az egyik Német csatornán egy kamaszokkal foglalkozó műsort és benne egy igen hatékony és szórakoztató terápiás kezelést.

Egy 16 éves fiú és egy 17 éves lány volt a főszereplő, akik nehezen kezelhető, nagyvárosi kamaszok, alkohol, drog és magatartásbeli problémákkal!

Ezt a két kamaszt, elvitték az Oroszországi Szibériába, ahol egy falusi háznál kellett dolgozniuk ill. inkább csak életben maradniuk. Közben egy terapeuta és a stáb szervezte és követte a mindennapjaikat. A tanyán a helybéli gazdától megtanulták az állatok ellátását, a lékhorgászatot a hidegben és azt, hogy azt fogják enni aznap, amit kifognak maguknak. A negyedik naptól megtanultak illemhelyet pucolni és rájöttek arra is, hogy a mezőgazdasági gép is elakad a derékig érő sárban, ahol ők is nyakig sárosak lettek.

A terápia 24 napig tartott. Ez alatt az idő alatt, rádöbbentek, hogy nem minden a Mc'Donalds, hogy van élet a városon kívül is, hogy vannak jó tulajdonságaik és erőforrásaik, amiket tudnak mozgósítani. A "valóság showban" szereplő két kamasz átértékelte az eddigi életét és azt, hogy a szüleiket mennyire elszomorították. A 24 nap alatt, szinte minden nap, személyes beszélgetéseken keresztül formálták, ill. beszéltették őket. A természet közelsége, zordsága, a terapeuták személyes gondoskodása pozitív hatással volt rájuk. 

Tény, hogy a változás elindult a fiatalokban. Amikor hazatértek, talán soha nem örültek ennyire a szüleiknek, mint akkor.

Ez annyira megtetszett nekem, hogy arra gondoltam, összeállítok egy hasonló, rövidebb távú programot egy alföldi tanyán.